Tanterv felépítése

A tanterv megszerkesztésekor az egyik legfontosabb döntés arra vonatkozik, hogy az egyes témakörök milyen logika szerint és milyen sorrendben következzenek egymásra.

• Lineáris tantervek. Ilyenkor az egyes témakörök hierarchikusan egymásra épülnek, tartalmilag egy explicit logika kapcsolja őket egymáshoz, ennélfogva mind az egyes témakörök tartalma, mind pedig sorrendjük szükségszerűnek látszik. A linearitás tartalmilag többféle elven alapulhat.
  • Kronológia: az elsajátítás időrendje megegyezik a dolgok immanens időrendjével (történelem, irodalom, művészettörténet, filozófiatörténet).
  • Az ismerttől az ismeretlenig: a populáristól a magaskultúráig (művészetek, irodalom), a közelitől a távoliig (a táguló környezet elve: földrajz, társadalomismeret), a személyestől a társadalmiig (társadalomismeret, gazdasági ismeretek).
  • A konkréttól (a gyakorlattól) az elvontig (az elméletig) vagy fordítva: jellegzetes dilemma lehet ez a filozófia vagy az informatika oktatásában. Mi a fontosabb szabály: hogy elméleti megalapozás nélkül nem lehet értelmesen gyakorlati dolgokkal foglalkozni, vagy hogy a gyakorlati problémák felvetése nélkül érdektelen és érthetetlen az elmélet?
  • Az egyszerűtől a bonyolultig: a felépítés alapelve, hogy a később tanultak a korábban tanultakra épülnek (matematika, természettudományok, nyelvek).

Ezek az elvek természetesen vegyesen is érvényesülhetnek.

• Koncentrikus tantervek. A koncentrikus tanterv voltaképpen a lineáris tanterv módosult változata: két vagy több lineáris ciklus egymásra épülése. A kifejezés arra utal, hogy ugyanaz a lineáris ciklus ismétlődik meg bővebben, magasabb fogalmi szinten, és az azonos logikából következik, hogy az új ciklusnak – nagyobb sugarú körként – jórészt tartalmaznia kell a korábban már tanult tananyagot. Így kapcsolódik egymáshoz több tantárgy – legkifejezettebben a történelem – vonatkozásában az 5–8. és a 9–12. évfolyamos ciklus. A koncentrikus tantervet néha hibásan spirális tantervnek is nevezik.
• Moduláris tantervek. Itt az egyes témakörök nem alkotnak hierarchiát, és tematikusan nem is épülnek egymásra. Minden téma önmagáért érdekes: célja nem a következő témakörök megalapozása, hanem egy önmagában is értékes tudás kialakítása. Ez természetesen soha nem jelentheti azt, hogy az egyes modulok teljesen elszigeteltek egymástól. Kapcsolatot teremthet köztük pl. a kulcsfogalmak vagy a vizsgált problémák, szempontok azonossága. Egy tanterven belül a modulok tartalma és sorrendje lehet kötött, de a modularitás elve igazán akkor érvényesül, ha a modulok a következő tulajdonságok egyikével-másikával rendelkeznek.
  • Elhagyhatóak, azaz a tanár eldöntheti, hogy a tanév során feldolgozza-e őket.
  • Választhatóak, azaz egy adott tantervi helyen ugyanazok a célok több modullal is feldolgozhatóak, és a készletből a tanár választhatja ki a legmegfelelőbbet.
  • Változtatható sorrendűek, azaz bizonyos korlátok között a tanár döntésétől függ, hogy melyik modult tanítja előbb és melyiket később.

A fentiekből kitűnik a moduláris felépítés legfőbb előnye: az ilyen tanterv a lineárisnál lényegesen hatékonyabban tud alkalmazkodni az adott tanulócsoport sajátosságaihoz. Könnyen belátható, hogy a lineáris tanterv a szélességelvű tananyagnak, a moduláris tanterv a mélységelvű tananyagnak feleltethető meg.

• Teraszos tantervek. A teraszos tanterv felfogható úgy is, mint a lineáris és a moduláris tanterv kompromisszumos egyesítése. A tananyag itt alapvetően lineáris rendben halad, egy-egy ponton (a teraszon) azonban megáll a lineáris folyamat, és lehetőség nyílik az elmélyülésre, egy másfajta logika követésére.
• Spirális tantervek. A spirális tanterv fogalma Bruner nevéhez kötődik, és azzal függ össze, amit Bruner a struktúrákról kifejtett. A spirális tantervben rendszeresen ismétlődnek ugyanazok a struktúrák (alapelvek, kulcsfogalmak, ideák, fókuszok, eszmék, összefüggések stb.), amelyek a tananyag legfőbb mondanivalóját hordozzák. De egyre magasabb szinten, egyre gazdagabb, differenciáltabb tartalommal ismétlődnek, innen a spiralitás metaforája. A spirális tanterv valójában nem alternatívája a lineáris vagy moduláris tantervnek, inkább egy másodlagos szerkezet, amely a tematikus elrendezésen túl egy mélyebb átgondoltságot tesz lehetővé. Spirális szerkesztés esetén ugyanis nem elegendő pusztán a témakörök egymásutánját megtervezni, hanem azt is ki kell gondolni, hogy melyik témakörben mely alapvető struktúrákra kerül sor, és az egyes témák feldolgozása mennyiben gazdagítja ezeket a struktúrákat.

Hivatkozott irodalom és ajánlott olvasmányok