Tanterv

A tanterv az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum. Ebben a sommás meghatározásban a tartalom nemcsak a tananyagot jelentheti, hanem a módszereket, az eszközöket, az értékelési eljárásokat is, amelyek könnyen belátható szerves egységet képeznek a tananyaggal. Szűkebb értelemben tanterven csak olyan dokumentumokat értünk, amelyek révén valamely hatóság kötelezően előírja az iskoláknak, hogy mit (és bizonyos korlátok között azt is, hogy hogyan) tanítsanak. Tágabb értelemben azonban tantervnek nevezhetjük az ún. tanítási programokat is, amelyek nem kötelezőek, alkalmazásukról tehát a tanár szabadon dönthet. Hasonlítsuk össze a tanterv két típusát!

Ebben a jegyzetben a "tanterv" kifejezésen mindig az előíró tantervet értjük.

A tantervek hatókörük szerint lehetnek országos (állami, nemzeti, központi) tantervek vagy helyi tantervek. Az országos tantervek alkalmazását valamely kormányzati intézmény (leggyakrabban az illetékes miniszter) írja elő az ország összes iskolája számára. Helyi tanterven a magyar szóhasználatban iskolai tantervet értünk, tehát egy meghatározott iskola saját tantervét, amelynek alkalmazását az iskola fenntartója írja elő az adott iskola számára. Központi tantervi előírások ma Európa minden országában érvényesülnek, az azonban nem minden országban elengedhetetlen, hogy az iskolának helyi tanterve is legyen. Magyarországon 1998 óta minden iskolának kell helyi tantervvel rendelkeznie.

A tanterv lehet átfogó vagy tantárgyi. Az átfogó tantervek egy iskola, iskolatípus vagy képzési szakasz tartalmi szabályozását nyújtják, a tantárgyi tantervek értelemszerűen egy-egy tantárgy programját tartalmazzák.

Tekintsük át röviden, hogy milyen elemekből (rovatokból) épülnek fel a tantervek! A tantervek felépítése egészen különböző lehet, egyes rovatok elmaradhatnak, illetve a tanterv tartalmazhat olyan rovatokat is, amelyekről itt nem esik szó.

Az átfogó tanterv elemei

• Célok. Az iskola, iskolatípus, képzési szakasz általános céljai, amelyekből a többi rovat tartalma elvileg levezethető.
• Tantárgyi rendszer és óraterv. Meghatározza, hogy milyen tantárgyakat melyik évfolyamon hány órában kell tanítani.
• Az egyes tantárgyak tantervei.
• Kereszttantervi előírások (a több tantárgy együttműködésével megoldandó tanítási feladatok).

A tantárgyi tanterv elemei

• Célok és követelmények. Meghatározza az adott tantárgy tanításának céljait általában.
• Követelmények. Meghatározza azt, hogy az adott képzési szakasz végére milyen tudással kell rendelkezniük a tanulóknak. Ez képezi a minősítő értékelés alapját.
• Tartalmak. Másként: tananyag, témakörök, tematika stb. Általában a feldolgozás sorrendjében felsorolja a témákat és altémákat.
• Tevékenységek és eszközök. Másként: módszerek. Azokat a tevékenységformákat írja le, amelyeket a tanulók gyakorolnak a tanítás során. A tevékenységek leírásához logikailag kapcsolódnak a felhasználandó eszközök is.
• Értékelés. Az eredmények ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó előírások.

Meg kell még jegyezni, hogy a célok és a tevékenységek megfogalmazhatók a tantárgy egészére vonatkozólag, illetve témaszinten, az egyes témakörökre konkretizálva is.

Hivatkozott irodalom és ajánlott olvasmányok

Mátrai Zsuzsa (szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Budapest, 1991, Akadémiai Kiadó