Portfólió

Közismert alapelv, hogy a feladat megoldása csak az értékeléssel fejeződik be. Ha a tanulók végeztek egy feladattal, minél hamarabb kapjanak visszajelzést arról, hogy munkájuk mennyire volt eredményes, mennyire szolgálta fejlődésüket, és mit kellett volna, illetve kellene másként, jobban csinálni. Bármennyire következetesen is alkalmazzuk azonban ezt az elvet, az értékelés néha óhatatlanul elmarad, ráadásul a szóbeli értékelés – ha meg is történik – könnyen elfelejtődik, és a félév végére már csak a naplóba beírt osztályzatok képezhetik az összefoglaló értékelés alapját. Ennek a problémának a kezelésére szolgál a tanulói munkák, produktumok következetes gyűjtése, portfólióba rendezése.

A portfólió egy folyamatosan gyarapodó (papíralapú és/vagy digitális) „dosszié”, melybe az egyes tanulók év közben végzett tevékenységének dokumentációja kerül: minden írásos munka, rajz, kitöltött feladatlap, az önálló gyűjtőmunka eredményei, produktumok hiányában a tevékenységek „naplójegyzetei”, tanári értékelő feljegyzések stb. Fő funkciója annak a mítosznak a megtörése, hogy egyedül az osztályzat az, ami kézzelfoghatóan fennmarad a tanulás eredményeként. A helyzet ennek éppen az ellenkezője: az osztályzat csak vértelen kísértetnek tűnik a valóságos munkák konkrét dokumentációjával összehasonlítva. Az alábbiakban összegyűjtjük a portfóliókészítés néhány általánosnak tekinthető alapelvét:

• a portfólió a tanulói munkák célirányos, szisztematikus gyűjteménye;
• alapvető funkciója a tanulói tevékenységekre irányuló reflexió, értékelés;
• alkalmazásának lehetőségeit nagyfokú rugalmasság, sokféleség jellemzi, tartalma és formája a konkrét célok, tevékenységek függvényében változhat;
• alkalmazása előtt szükséges a tartalmi, formai, értékelési szempontok tisztázása, megbeszélése a tanulókkal; 
• létrehozásában és tartalmának alakításában aktívan részt vesznek a tanulók. 

Alapvetően két célból készíthetünk, készíttethetünk portfóliót: tanítás/fejlesztés vagy minősítés céljából. Nézzük meg részletesebben e két típus közötti különbségeket!

A tanítási/fejlesztési célból készített portfólió az egyes tanulók tanulási folyamatát, tevékenységeit, előrehaladását dokumentálja. E gyűjtemény lefedheti egy tantárgy adott időszakát, egy téma interdiszciplináris feldolgozását, egy projekt egészét, egy bizonyos kompetenciaterületen zajló fejlesztés folyamatát stb. Az így összegyűjtött produktumok, feljegyzések, amellett, hogy átláthatóvá teszik az egész tanulási folyamatot, lehetőséget adnak a rendszeres visszajelzésre, visszacsatolásra, illetve tanulói önreflexióra. Emellett iránymutatóul is szolgálhatnak a tanítás/fejlesztés további tervezéséhez.

A minősítés (minősítő értékelés) céljából készített portfólió elsősorban arra szolgál, hogy a tanár átfogó, pontos képet kapjon a tanuló munkájáról, teljesítményéről, mégpedig azért, hogy azt – előre lefektetett (a tanulókkal is tisztázott) szempontok alapján – értékelje, minősítse.

Természetesen a tanítást és a minősítést szolgáló portfóliók között nincs éles határvonal, hiszen a tanulási folyamatot rögzítő portfóliót is lehet minősíteni, és a minősítés céljából készített portfólió tapasztalataiból is lehet tanulni.

A portfólió legjellegzetesebb tulajdonsága a sokféleség, azaz, hogy a konkrét helyzettől függően sokféle céllal, sokféle formában és sokféle tartalommal készülhet. Ahhoz azonban, hogy igazán hatékonyan tudjuk alkalmazni a portfóliót a tanítási, értékelési folyamatban, végig kell gondolnunk néhány kikerülhetetlen kérdést. Ilyenek többek között az alábbiak.

• A diákok részt vesznek-e a portfólió koncepciójának kialakításában? Ha igen, milyen pontokon vonjuk be a diákokat a portfólióval kapcsolatos döntések meghozatalában?
• Pontosan mit akarunk dokumentálni? (Pl. egy tantárgy adott időszakában a tanuló előrehaladását; egy projektben végzett munkáját; egy adott témában vagy kompetenciaterületen létrehozott legjobb munkáit.)  
• Milyen formában zajlik a dokumentáció? (Pl. iratpapucsban, dossziéban gyűjtjük össze a tevékenységek produktumait; digitális portfóliót vezetünk; napló formájában rögzítjük a munkafolyamatot és annak eredményeit.)
• Milyen típusú dokumentumok kerülhetnek a portfólióba? (Pl. dolgozatok, feladatlapok, esszék, vázlatok, kísérletek dokumentációi, rajzok, egyéb művészeti alkotások, filmek, feljegyzések, reflexiók.)
• Mekkora szabadságot kapnak a diákok a portfólió tartalmának alakításában? (Pl. kizárólag a tanuló gyűjti össze portfóliója tartalmát, és a tanár „csak” a folyamat szervezője, támogatója; a tanár és a tanuló közösen gyűjtik, rendezik egybe a tanuló produktumait, illetve a munkafolyamatot kísérő reflexiós, önreflexiós feljegyzéseket.)
• Kik fogják olvasni, megnézni a portfólió tartalmát? (Pl. csak az érintett tanuló és a tanár; más szereplők is, pl. a tanuló tanárai, az osztály tanulói, a tanuló szülei, az iskolavezetés.)
• Formatív vagy minősítő értékelés alapjául szolgál a portfólió? Azaz a fejlesztés/tanítás vagy a megmérettetés/minősítés a célunk? Esetleg ez is, az is?
• Ki(k) értékeli(k) a portfóliót? Mikor (hányszor) történik az értékelés, reflexió? (Pl. a portfólió zárásakor a tanár értékeli a munkát; a folyamat során rendszeres a reflexió, önreflexió, értékelés, önértékelés; az értékelésben a tanulói csoport is aktívan részt vesz.) 
• Milyen szempontok alapján történik a visszajelzés és az értékelés? (Pl. célok, tartalom, relevancia, érthetőség, teljesség, források hitelessége, kreativitás, önállóság, forma, rendezettség, határidők, reflexivitás.)

A legismertebb szabad forráskódú elektronikus portfóliókezelő rendszer (e-portfólió) a Mahara.

Hivatkozott irodalom és ajánlott olvasmányok

Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió. Budapest, 2003, Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet
Vágvölgyi Csaba – Papp Gyula: Mahara I-III. (Előadásokról készült videók)